2011. október 26., szerda

Képben vagyok

Régebben - legfőképp a magam örömére - gyártottam pár videoklipet, melyek készítése során leginkább azt élveztem, hogy sosem képzeltem el előre, mit is szeretnék létrehozni, csak meghallottam egy zenét, bevillant hozzá egy vizuális asszociáció – és hipp-hopp, kész is lett a klip, sokszor nekem is meglepetést okozva. A minap elővettem a „fiókból” ezeket a rég ott heverő klipeket és felraktam a YouTube-ra, hadd jussanak egy kis levegőhöz ők is a hosszú elzártság után. S hogy aktuális is legyek, tegnap összeraktam egy új klipet, amiben elmesélek valamit, amiből magam is erőt tudok meríteni, ha úgy érzem, ez az egész játék olyan nehéz, főleg így a vége felé …  S ismét megtörtént a csoda: a klip elkészültével birtokába kerültem egy fontos üzenetnek, remélem, te is megleled benne ezt a magad számára. (A „mikor?" kérdésre kaphatsz konkrét választ, ha figyelsz.)



A régi, a fogságomból kiszabadult klipek közül egyet még megosztok, mert nagyon laza szállal, de kapcsolódik az újhoz, afféle endogenezisként. Íme: