2015. október 17., szombat

Bizarr hármas

 - filmajánló-


Három filmet ajánlanék, mindhárom nagyon aktuális mostanság. Közös bennük, hogy nyomasztó, akár „betegnek” is mondható alkotások, de nem, nem azok: csak annyira betegek, mint a világ, amiről szólnak. Mai napig zsong mind a három a fejemben, millió szituáció kapcsán ugrik be, ja, igen, ez is olyan, mint ahogy ezekben láttam. Mondjuk én eleve imádom az elvontabb dolgokat, szóval, előre szólok, ezek nem olyan Vissza a jövőbe-mozik. :)

 
Kynodontas (2009)
Dogtooth
(Giorgos Lanthimos)
görög dráma

 

Három tinédzser, két lány és egy fiú, elszigetelten él a család vidéki birtokán, és addig nem hagyhatják el a családi fészket, míg ki nem nő a szemfoguk - így tartja a hagyomány. Fura dolgokra tanítják őket, pl. a szavak itt furcsa jelentéssel bírnak: a tenger szó nagy karosszéket, a zombi szó pedig kicsi sárga virágot jelent. Az apa az egyetlen, aki elhagyhatja a birtokot. Ez persze sokáig nem mehet így, a fiatalok lázadozni kezdenek.

Én az egészet úgy értelmeztem, hogy így van felépítve a világunk, nem csak a diktatúrákban, hanem a "demokráciákban" is. A világról alkotott tudásunk 60-80%-a közvetett információkon alapul, nem voltunk ott, nem láttuk, nem tapasztaltuk meg az adott dolgot, hanem elfogadjuk készen, amit a társadalom erről belénk sulykol.
Szórjuk meg az ételt a telefonnal, találtam két kis zombit a kertben, kapcsold fel a pinát stb stb. Fogalmakat használunk, kérdés, arra irányulnak-e, ami a dolgok valós természete.

Nekem ez a film a Truman Show-t juttatta eszembe, mindkét világból szabad a kijárás, ebben a filmben is bármelyik gyerek simán átmászhatott volna a garázsajtón, de a mesterségesen beléjük táplált FÉLELEM akadályozta meg ebben őket. Truman a víztől félt, ezek a szerencsétlenek a macskától. Érdemes elgondolkodni ennek kapcsán, hogy épül fel a világunk, milyen félelmek tartanak minket az illúzió fogságában.


Borgman (2013)
(Alex van Warmerdam)
holland thriller

 

Az erdei, földbe vájt kunyhóban élő férfit majdnem levadássza egy társaság, de ő bemenekül a városba, ahol becsenget egy családhoz. Azok beengedik és a férfi nem csak hogy ott marad, de már szürreálisnak is nevezhető játékaival átveszi a család feletti uralmat.

Én lehet, hogy rosszul néztem ezt a filmet, de nekem erről a Mester és Margarita jutott eszembe. A föld alól feljövő kis csapat, még tagjainak számát tekintve is megegyezik a wolandi társulással, és épp valami olyasmit tesz, mint ők ott Moszkvában. Ők csak felszínre hoznak valamit, tükröt tartanak. Szóval az én olvasatom szerint a hajléktalan faszi csak egy minőséget képviselt,nem tekintettem hús vér szereplőnek, amit - ahogy a főhősnő is fogalmazott - beengedtek az életükbe, és ami, lám, mi lett a vége.... Mintha Haneke Furcsa játékának lett volna ez valamiféle más irányú átgondolása. Biztos azért, mert így néztem, és eleve szimbólumként tekintettem az egészre, nekem nem tűnt blöffnek, és jót dumáltunk utána, szóval tetszett, és hát nagyon nehéz nem a mostani világeseményeket meglátni benne...


Funny Games (1997)
Furcsa játék
(Michael Haneke)
osztrák dráma, krimi, szatíra, thriller

(Vigyázat: nem az amerikai remake!!)

 

Szünidei idill: mama, papa, és kisfiuk egy tóparti házban. Váratlanul egy golfruhás, fehér kesztyűs férfi jelenik meg az ajtóban. Eltereli a háziasszony figyelmét, amíg egy másik férfi is belép. A család egy pillanat alatt az erőszak áldozata lesz. És velük együtt a néző. Mert Haneke filmjét nézve nem leljük élvezetünket az áldozatok és a tettesek közötti véres játékban. Haneke fájdalmat akar okozni nekünk. Közelről mutatja az indíték és magyarázat nélküli erőszakot. Azt akarja bizonyítani, hogy az igazi erőszak nem konzumálható...

Nekem ez az abszolút kedvenc filmem, meg sem tudom magyarázni, miért, talán mert annyira igaz és emberi. Mindent megmutat az agresszió természetrajzáról és arról, hogy mi köze minden esetben az áldozatnak a tragédiához: zsarnok vagy áldozat, néha az az érzésem, a földön csak e két szerepet kínálják fel az embernek, már ha ő maga nem választ magának egy harmadikat. Nyomasztó, nehéz film, de érdemes leülni elé, főleg most, ez is a menekültkérdést nézve égetően aktuális: hol fog elbukni Európa és ez az elkényelmesedett civilizáció.